Hencida Hencida községi református templom

Templomunk történetének a megírása emlékezetes évfordulóra esik. 1781. október 25-én ugyanis II. József kiadta türelmi rendeletét. Azelőtt az ellenreformáció csak az ún. artikuláris helyeken engedett templomot építeni, azt is gyakorta félreeső utcákban; vagy a bejáratnak kellett mellékutcára nyílnia. Történelmi értelemben a türelmi rendelet teremtette meg a lehetőséget arra, hogy országunkban több száz református és evangélikus templom felépülhessen, amiről gyülekezetünkben is megemlékezünk hálaadással. A hencidai református templom felépítése elől elgördültek tehát az akadályok. Sajnos, sem a tervek, sem az építőmester neve nem maradt fenn. A templomépítő lelkipásztor Munkácsi István volt, 1783–1803 között volt itt lelkész. Ő 50 éves volt, amikor meghalt, s mivel ez januárban történt, utódjának, Ónody Szabó Istvánnak még jutott feladat, mert a torony még vakolatlan volt. A feladat terhét azonban a község lakossága, valamint az elöljárók, a presbiterek és a kurátorok viselték. Hagyományként él a faluban, hogy az akkori bíró fogta a tarisznyát, és gyalog felment Budára a Helytartótanácshoz, hogy az engedélyt kieszközölje, s hogy a templomépítés idejére a községnek az adó elengedtessék. Útja – úgy sejtjük – e tekintetben sem volt eredménytelen. Szintén csak szájhagyományban él, hogy a szükséges téglát helyben vetették ki, valahol a Parajta kert mellett, ott rakták nagy máglyákba és égették ki. Homokot a Róka szőlő mellől termeltek ki. Hasonló módon maradt fenn az is, hogy a templomhoz szükséges nagy gerendákat valahonnan Észak-Magyarországról, talán a Bükkből szállították ökörfogatokkal. Kétségtelen az is, hogy a falu birtokos urai is segíthettek fogatokkal, jobbágyaikkal. A kurátorokról (gondnokokról) igen szűkszavú feljegyzések maradtak fenn.

1787-1789

A templomház építése. Hosszanti, egyhajós épület. Valószínű, hogy zsindely fedte. Sajnos, ezzel az épületrésszel kapcsolatosan sok a bizonytalansági tényező. Van például kétféle adat is - 1783, 1785 - a régi toronygomb-irat hézagosan kimásolt részleteiben arra, hogy ekkor kezdődött volna el az építés. A pontatlanság miatt hitelesebbnek látszik az I. anyakönyv már idézett 1787-es adata. - Továbbá: a mostani felújítás előtti állapot mutatja, hogy a templomház először mintegy 1,5 méterrel alacsonyabb volt, mint a mostani magasság. Nincs adatunk arra nézve, hogy a keleti karzat (a templom kelet-nyugati fekvésű) mikor épült, de bizonyos, hogy később, mert az is kivehető a falon, hogy a keletre néző két kis ablak valamikor alacsonyabban volt. Vagy a magasításkor vagy a karzat építésekor helyezték azokat is feljebb.

1799: A torony fundamentuma letétetett.

1800: A torony felépült. A sisak zsindelyes lett. Biztos adat, hogy 4 kis fiókos tornya volt.

1804: Megtörtént a torony vakolása és meszelése. Ekkor lett kész az egész templom.

1808: A torony aljába magtárt építettek, amely addig volt használatban, amíg az 1870-es években külön magtárt nem építettek. Ezt a kivénhedt épületet bontottuk le 1979-ben.

1827: Március 22-23-án – valószínűleg éjjel – a vihar ledobta a toronytetőt. Ezután épült fel olyanra, "mint amilyen a mostanit megelőző volt" – írja Veress Bálint lelkész az 1927-es emlékiratban. Sajnos, csak elképzelésünk lehet róla. Még zsindelyes lehetett, de már 4 fióktorony nélkül.

1836: A kisebbik harangot újra kellett önteni.

1847: A toronyba ún. fertályos órát építtettek, a mostaninak az elődjét. A név azt sejteti, hogy csak a negyedeket mutatta.

1848: Ekkor építették a torony felőli nyugati karzatot. Ezeket a karzatokat az itteni köznyelv folyosónak nevezte. A szó használata kihalóban van.

1872: Bokor Ferenc elkészítteti a szószéket és a Mózes-széket a mai formájában.

1882: Megtörtént a padok festetése.

1924. július 12-én a háborúban elvitt két harang helyett kilencvenmillió korona értékben két új harangot helyeztek el a toronyban, közköltségen. Július 13-án istentisztelettel felavatták. A harang súlya (vaskorona nélkül) 536, 275 és 151 kg.

Felirataik - A középen elhelyezett nagy harangé:

"Soli Deo Gloria – Ezt a harangot néhai Szentpáli Gábor által 1906-ban öntetett, a világháború folyamán 1917-ben hadi célokra elvitt harang helyett közadakozásból készíttette a hencidai református egyház az 1924-ik esztendőben. Öntötte Szlezák László harangöntő Budapesten. Örömben, bánatban hívjad az embert az ő Istenéhez."

A súlyban középső harang felirata:

"Ezt a harangot Antony Mihály által Budán 1733-ban a Szentháromság egy Isten tiszteletére öntötte a henczidai reformata szent ecclesia – 1906 októberében régi fakoronája vas koronával cseréltetett ki – - 1906 karácsony másnapján megrepedt. – Díjtalanul újraöntötte Thury Ferenc Budapesten1907. – 1932 sz."

A Gáborján felől elhelyezett kisharang felirata:

"Soli Deo Gloria – - Ezt a harangot a henczidai reformata ecclesia által 1836-ban öntettett és 1917-ben hadi célokra elvitt harang helyett közadakozásból készíttette a henczidai református egyház, az 1924-ik esztendőben. Öntötte Szlezák László harangöntő Budapesten – Örömben, bánatban hívjad az embert az ő Istenéhez."