Furta Furtai hímzés

A furtai hímzés, mely az 1800-as évekig vezethető vissza. Elsősorban a férfi ruhadarabok, kötény, ing díszítésére használták. Az 1920-as évek körül jelent meg a lakásokban használatos textíliákon. Sok terítő, falvédő, asztali futó, kispárna, drapéria tette szebbé az emberek környezetét.

A klasszikus furtai hímzés, zömében kék alapon fehér pamuthímzéssel készült, de a fehér alapon piros virágmotívumok is igen jellegzetesek. A kék alapszín és a fehér kontraszthatás élesen elütővé teszi a mintát és kiemeli a motívumok szépségét. Legfőbb motívuma a szegfű. Kompozíciókban jellegzetes eleme a rózsa többféle változata, a nefelejcs, a tulipán, a margaréta, a harangvirág és a búzavirág. A motívumok változatos fűzését a cakkozás teszi teljessé.

A híres furtai hímzés, mint kulturális örökség, bekerült Hajdú- Bihar megye Értéktárába.

A méltán híres furtai hímzésminták tervezője, egyedüli előrajzolója Varga Dánielné Juhász Erzsébet „Erzsi néni” volt 1959-től. Munkássága során ez az egyedi hímzés országosan ismertté vált. Igazi alkotó volt, mindig szabadkézzel rajzolt. Egyéni motívumfűzése gyönyörű egésszé állt össze ruhadarabokon, lakásdíszeken, használati tárgyakon. Számos kitüntetés mellett 1973-ban népi iparművész, 1986-ban Népművészet Mestere címet kapott. 1992-ben a furtai férfi viselet tervezéséért és készítéséért tradíció Tradíció védjegyet nyert el. 2000-ben Furta Községért kitüntető cím birtokosa lett. A furtai népművészet ápolásáért és terjesztéséért végzett több évtizedes munkájának elismeréseként a művelődési ház felvette a nevét.