Együtt az élhetőbb Bihar-Sárrétért

 

„Együtt az élhetőbb Bihar-Sárrétért”

 

 

 

HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

 

 

I. Jövőkép

 

A fejlesztések eredményeképp a térségben élők életminősége javul, a helyi adottságokra épülő fejlesztésekkel a térségbe látogatók száma növekszik, a helyi termékekre vonatkozó fejlesztések a térség gazdasági fejlődését irányozzák elő, hosszú távon nő a térség népességmegtartó ereje.

II. Helyzetértékelés

 

A térség általános jellemzése

 

A Bihari és Sárréti térség Magyarország keleti részének közepén, Hajdú-Bihar megye déli részén helyezkedik el, az Alföld szívében. Határai szomszédosak a Kunsággal, Hajdúsággal, Körös vidékkel, illetve Romániával. A térség területe 1.955 km2, a legnagyobb területi kiterjedésű és településszámú (41) térségek egyike az országban. A történelmileg is összetartozó településekből kialakult térség egységes szerkezetű, az itt élőknek szinte ugyanaz a megélhetése, gondja. A térség lakosságszáma 2011. január 1-jén 96.030 fő, mely 2518 fővel kevesebb a 2004. évi adatoknál. Öt város található a területen: Berettyóújfalu, Biharkeresztes, Kaba, Komádi, Püspökladány, ahol a lakosság mintegy 50%-a koncentrálódik. A 2000 fő alatti települések aránya 70%, tehát felülreprezentáltak az alacsony lélekszámú települések. Az elöregedő korstruktúrájúfalvakban a lakosság nagy része már túl van a produktívéletszakaszán,éppen a vállalkozásra, változásokra hajlamos fiatal munkaképes korú népesség vándorol el. A kedvezőtlen korösszetétel az elmaradott helyzetből fakad, ugyanakkor visszahat arra, mintegy generálva azt. Ez az állapot nehezíti a fejlesztés, a növekedés lehetőségeinek megteremtését és tovább növeli az eltartott rétegek magas arányából fakadó szociális terheket. A térségben a munkanélküliség az elmúlt 10 évben folyamatosan emelkedett, értéke jelenleg mintegy 6%-al meghaladja a megyei átlagot. Tragikus, hogy a legmagasabb munkanélküliségi arány a 26 – 45 év közötti népességre jellemző (több mint 50%), azaz éppen a legaktívabb korosztály van a legrosszabb helyzetben.

A legnagyobb foglalkoztató a kereskedelem és egyéb szolgáltatatók. A vállalkozások gerincét a mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások adják. Az előállított mezőgazdasági alaptermékekhez képest az ezek feldolgozásával foglalkozó vállalkozások száma kevés. Így az itt megtermelt termékek többsége alacsony hozzáadott értéken hagyja el a térséget. Elsősorban a mikro- és kis vállalkozások száma jelentős, a közepes vállalkozások száma kevés. A mezőgazdaság a részben kedvezőtlen termőhelyi viszonyok, a nem mindig termőhelyi adottságokhoz igazodó területhasznosítás miatt alacsony jövedelemtermelő képességű.

A térség vonzerőit általánosan értékelve megállapítható, hogy gazdag, változatos terület, de jelentős része csak helyi vagy regionális hatósugárral rendelkezik, országos, illetve nemzetközi hatósugarú csak igen kis számban található.

Természeti értékek közül kiemelendő, hogy jelentős termálvízkészlettel rendelkezik. Különleges turisztikai értékeit jelenthetik még az egyedi táji adottságaik miatt védetté nyilvánított területek. A természetes környezet viszonylagos érintetlensége, az állatvilág gazdagsága a vadászturizmus szempontjából jelent adottságokat. A térség népművészeti hagyományai gazdagok, a néphagyomány számos helyen ma is él. Népi kismesterségek tekintetében egyedülállóan sokszínű a térség. Építészeti értékek közül a templomok, kúriák, kastélyok, a népi építészet emlékei jellemzőek.

 

A térség természeti és épített értékeinek jellemzése

 

A térség flórája és faunája rendkívül gazdag, a víz-, levegő-, és talajszennyezőktől, zajtól mentes. Egyik legfontosabb természeti erőforrása a termálvíz, amely több településén is megtalálható. Kiépített fürdő azonban jelenleg csak Püspökladány, Berettyóújfalu, Kaba és Földes területén van.

A térség botanikai jelentőségét az adja, hogy több flórajárás itt találkozik, ritkaságok jelennek meg (orchideafélék, korcs nőszirom, kornistárnics).

A legelők, vizes élőhelyek, erdőfoltok nagy aránya kedvezett az értékes rovar és hüllőpopulációk fennmaradásának. A gazdag állatvilág legértékesebb képviselői a különböző vízi- és ragadozó madarak. Megtalálható itt hazánk egyik legértékesebb madara, a túzok, valamint olyan fokozottan védett ragadozók, mint a kerecsen, vagy a pusztai ölyv. A legelők, facsoportok nagy száma lehetőséget teremtett a gazdag vadvilág, a vaddisznó, szarvas, őz és a különböző apróvadak fennmaradásának.

Természetvédelmi területek: Bihari-sík TK, Bihari Legelő TT, Hencidai Csere-erdő TT, Hortobágyi NP.

Néprajzi értékeink az egyedülálló népi kismesterségek (szűr és szőttes készítés, hímzés, csuhé és gyékényfonás, fazekasság, bőrdíszművesség, szíjgyártás), pásztorélettel kapcsolatos épületek (hodályok, gémeskutak), ősi településszerkezetet megőrző, hagyományos parasztportákból álló faluképek.

A térségben figyelemre méltó a vallási sokszínűség. A ma is látogatott, különböző korú, különleges építészeti és egyházi értékeket képviselő templomok számos látnivalót kínálnak az érdeklődőknek.

Az épített emlékek közül ki kell emelni a műemlék jellegű vasútállomásokat (Sáp, Püspökladány), várakat, kastélyokat (Zsáka, Nagykereki, Tetétlen, Nagyrábé, Körösszegapáti), kúriákat (Esztár, Bakonszeg, Berekböszörmény). Kulturális örökségünket hirdetik a múzeumok: Püspökladány: Karacs Ferenc Múzeum, Berettyóújfalu: Bihari Múzeum, Biharnagybajom: Szűcs Sándor emlékház és kovácsmúzeum, Komádi: Helytörténeti kiállítás, Nagyrábé, Bojt: Tájház.

 

A térség infrastrukturális jellemzői

 

A térség közlekedés-földrajzi helyzete kedvező, a régió középső területén, a Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony országos térszerkezeti tengely mellett fekszik, Püspökladánynál ágazik el a Magyarországot Közép-Erdéllyel (Nagyváraddal, Kolozsvárral, Székelyfölddel) összekötő regionális térszerkezeti vonal.

Megközelíthetősége azonban sem gyorsforgalmi út, sem autópálya révén nem biztosított. A 4 és 5 számjegyű közutak állapota leromlott, elsősorban a rendszeres karbantartások és kátyúzások hiánya miatt. Előnyös térszerkezeti fekvését a térség nem képes megfelelően kamatoztatni.

A szennyvízkezelés nem mindenütt megoldott, a szilárd hulladék kezelése a 2007-ben átadott térségi szilárd kommunális hulladéklerakó révén mindenhol biztosított. A berettyóújfalui létesítmény 100.000 lakos szilárd hulladékát (30.000 t/év) kezeli.

Infokommunikációs eszközöktekintetében a térség telekommunikációs csatornák által megfelelően lefedett.

A lakosság életminőségét meghatározó körülmények átlagosnak mondhatók. A lakásállomány állapota változó, a lakótelepek felújításra szorulnak.

A közintézmény hálózat kiépült, de fenntartási nehézségek, minőségi problémák vannak.

A szolgáltatásokszáma folyamatosan nő, bár a területi eloszlás nem egyenletes. A szolgáltató és kereskedelmi ágazat a legnagyobb munkaadó. A kiskereskedelmi boltok ezer lakosra jutó száma a második legkedvezőbb a megyében.

Számos településén működik teleház, könyvtár. Ezen intézmények szolgáltatásaik mellett (jogi tanácsadás, telefonos- és telefaxos ügyintézés, fénymásolás, stb.) a lakosok számára lehetőséget biztosítanak a számítógép és internet használatának elsajátítására.

A térségben a közoktatási feladatellátás 100%-ban lefedett, különböző szervezeti keretek között: önállóan, vagy intézményfenntartó társulásban. 1 településen óvoda, 7 település területén általános iskola nem működik, a tanulók szervezett formában (iskolabusz) járnak be a székhely iskolájába. A térség 4 középiskolával rendelkezik.

 

A térség gazdasági jellemzői – mezőgazdaság/ipar/szolgáltató szektor

 

A mezőgazdaság a Sárréti kistérségben máig fontos gazdasági ágazat, mind a megyén, mind a régión belül jelentős agrárgazdasági terület, ennek okát a térség természetföldrajzi adottságaiban, illetve a történelmileg kialakult termelési kapcsolatokban kereshetjük. A sárréti rész északi, termékenyebb Dél-Hajdúság területe, kiváló termékenységű réti csernozjom térség déli, délkeleti részét elfoglaló kistáj, a Nagy-Sárrét talajai talajvízhatás alatt állnak, a réti talajok mellett szikesek is előfordulnak. A térség terméketlen északnyugati része, a Hortobágy sós és szikes talajjal fedett, érzékeny természetvédelmi terület, mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan. A bihari térség nyugati területein a szikes talajok aránya magas, a Keleti –Észak keleti területek talajadottságai lényegesen kedvezőbbek. Ennek megfelelően a Sárréten inkább a növénytermelés a tradicionális megélhetési ágazat, míg Bihar szikes, gyengébb adottságú területein az állattenyésztésnek vannak hagyományai.

A térségben a mezőgazdaság ma is fontos jövedelemkiegészítő mellékfoglalkozás, ugyanakkor az önellátásban is fontos szerepet játszik. Ezt jól bizonyítja az őstermelők országos átlaghoz képest is magas aránya. A mezőgazdasági termelésre alig épül térségi feldolgozóipar, mely növeli a helyi termelők kiszolgáltatottságát. A megtermelt termékek jó része feldolgozatlanul, vagy alacsony feldolgozottsági fokon hagyja el a térséget. A helyi élelmiszeripar fejlesztésével módot kell találni a mezőgazdasági termékszerkezet átalakítására, ezért elmaradhatatlan a mezőgazdaság korszerűsítése, a tőkebevonás a termelésbe, mivel a lakosság jelentős részét ez a szektor tartja el. Hosszú távon azonban mégsem tartható majd fenn a mezőgazdaság dominanciája, mivel nem képvisel olyan fejlesztő erőt, ami megalapozhatná az egész térség gazdasági fejlődését. A vizsgált térségben az erdőterületek mozaikosan kis foltokban elszórva jelennek meg, kis kiterjedésűek. Az őshonos állomány aránya kicsi, jellemző fafajok: akác, nemes nyár, amerikai kőris, kocsányos tölgy.

A térség iparosodottsági szintje alacsony, a helyi ipar ágazati szerkezete korszerűtlen, a technológiák jórészt elavultak. A kedvezőtlen termelési feltételek halmozódása miatt a külföldi tőke számára nem vonzóak a térség befektetési lehetőségei. Az ipar nem használja ki még a helyben adott lehetőségeket sem (határon átnyúló kapcsolatok fejlesztése, Debrecen K+F tevékenysége, agrártermékek feldolgozása, stb.).

A szervezetek az elmúlt években fokozatosan ismerték fel a források pályázatok általi megszerzésének lehetőségét és vált gyakorlattá a pályázatkészítés. A pályázati aktivitás: az NFT programban 281, az ÚMFT programban 357, az ÚSZT programban 64 pályázat nyert támogatást. A térség kiemelkedő eredményeket ért el az AVOP, illetve GVOP pályázatok megvalósításában.

 

A térség társadalmi jellemzői

 

A térség lakónépessége a 2011. évi adatok szerint 96.030 fő. Berettyóújfaluban, Biharkeresztesen, Komádiban, Püspökladányban és Kabán koncentrálódik a népesség 50%-a, ami szerepkörükből adódóan természetes jelenség. Átlagos népsűrűsége 49 fő/km2.

A térség lakóinak száma 1990-hez képest 18.787 fővel kevesebb. A csökkenés oka az elvándorlás, valamint az a tény, hogy az elhalálozások száma magasabb az élveszületések számánál. Jellemző módon a szakképzett munkaerő vándorol el. A hátrányos helyzetű – többségében roma – lakosság alacsony iskolai végzettsége, szocio-kulturális helyzete jelentős hátrányt jelent a helyi munkaerőpiacon.

Az álláskeresők jelentős hányada általános iskolai végzettséggel rendelkezik, emellett a megyei és régiós szintnél is nagyobb arányban vannak szakmunkás és szakiskolai végzettségűek. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők a képzettségüknek megfelelő munkalehetőségek hiányában nagy számban vándorolnak el a térségből.

A munkanélküliség kialakulásának legfőbb oka a nagy foglalkoztató vállalatok számának csökkenése, a lakosság így mikro-és kisvállalkozóként, mezőgazdasági vállalkozóként, családi gazdálkodóként vagy őstermelőként próbál boldogulni. A legjelentősebb foglalkoztatók az önkormányzati intézmények és a kereskedelmi egységek. Összességében elmondható, hogy idősödik a társadalom, ennek következtében növekednek az aktív korosztály eltartási terhei.

A térségben a civil szervezetek jelentős közösségformáló szerepet töltenek be. Tevékenységük elsősorban a szabadidő hasznos eltöltésére irányul, de jelentős a kulturális és hagyományőrző szervezetek száma is. Jelen vannak a lakosság védelmével foglalkozó szervezetek, az érdekvédelemmel, valamint a gazdaság-és területfejlesztéssel foglalkozó egyesületek is. Rendezvények tekintetében a térségi hatókörű, gasztronómiához, hagyományőrzéshez, folklórhoz kapcsolódó programok szervezése jellemző a területen.


 

bihar-sarret

 


IV. Elemzés

 

1. SWOT - analízis

 

ERŐSSÉGEK

v    A régióközpont Debrecen és térségi központok Berettyóújfalu, Püspökladány a kistérség településeiről könnyen megközelíthetők.

v    Az infokommunikációs technológia kiépítettsége megyei szinten kedvező.

v    Nyitottság új technológiák befogadására.

v    Új termelési struktúrákhoz való kapcsolódás igénye.

v    Hagyományokkal rendelkező élelmiszeripar, különleges specialitások.

v    Jelentős mezőgazdasági alapanyag-termelés, jelentős állattenyésztés.

v    Kiaknázható idegenforgalmi vonzerők (termálvíz, kulturális hagyományok, természeti környezet).

v    A kistérség több mint tíz védett területtel rendelkezik és a környezet természetközeli állapotban maradt fenn, ez kedvező az ökoturisztikai formák elindításához.

v    Az elöregedő kis falvak megőrizték az eredeti parasztházakat, hagyományos faluszerkezetet.

v    Térségi jelentőségű hagyományok.

v    A szakközépiskolai és szakiskolai szintenoktatott szakok között vannak piacképes szakmák.

v    A közoktatási rendszer kiépítettsége megfelelő.

v    A kórházi és szakrendelői ellátás jólhozzáférhető a kistérségben.

v    A civil és roma szervezetek száma ésönszerveződési képessége a térségbenviszonylag magas.

 

GYENGESÉGEK

v    Hiányos a helyi termékek feldolgozására épülő ipari kapacitás.

v    Hiányzó piacra jutást segítő rendszer.

v    Elaprózott termelői kapacitások.

v    Térségen belüli jelentős differenciáltság.

v    Nem működik nagyvállalat a térségben.

v    A vállalkozások többsége tőkeszegény egyéni vállalkozó, ellátási területük településszintű.

v    A vonalas infrastruktúra állapota rossz.

v    Nincsenek autópályák, gyorsforgalmi utak.

v    A roma lakosság elhelyezkedése akistérségen belül koncentrált, a    települések között jelentős eltérések tapasztalhatók.

v    A térségben alacsony a legálisjövedelemmel rendelkezők száma.

v    Magas a foglalkoztatott nélküliháztartások aránya.

v    Magas a rendszeres szociális segélybenrészesülők aránya.

v    Az elöregedés és a szelektív elvándorlás jellemző a térségre.

v    A szakképzettség rugalmatlanul reagál a piaci követelményekre.

v    A hátrányos helyzetű lakosság egészségi állapota és várható életkora rossz.

v    Forráshiányos önkormányzatok.

v    Az oktatási, egészségügyi, szociális és közművelődési szolgáltatások elérhetősége és minősége egyenlőtlenségeket mutat, az ezeket támogató infrastruktúra többnyire rossz állapotban van.

v    Jelentős mértékű a munkanélküliség.

v    Több generációs szegénység.

v    Idegenforgalmi szervezettség fejletlensége.

LEHETŐSÉGEK

 

v    A vállalkozások számának növekedési üteme meghaladja a régiós szintet.

v    Vállalkozói infrastruktúra javítása.

v    A piacrajutás, az értékesítési biztonság erősítése.

v    Két nemzetközi és regionálistérszerkezeti vonal (Záhony–Szeged; Budapest-Nagyvárad) fut keresztül a kistérségen, atranzitforgalom jelentős gazdasági potenciált rejtmagában.

v    A közműinfrastruktúra kiépítettsége javulótendenciát mutat.

v    Nő a kereslet a biotermékek iránt a hazaiés az európai piacon egyaránt.

v    A debreceni K+F központ közelsége lehetőséget jelent a bedolgozásra, illetve azinnovációk behozatalára.

v    Növekszik a térség turisztikai értékeiiránti belföldi és külföldi kereslet.

v    A stresszmentes környezet, a kulturális hagyományok ápolásának nemzetközi szintű felértékelődése, a gyógy-idegenforgalom és a vadászat, horgászat nemzetközi fellendülése kedvező turisztikai lehetőségeket jelent.

v    Színvonalas kulturális rendezvények szervezése a helyi hagyományokhoz, értékekhez illeszkedve.

v    A romák esélyegyenlősége ésfelzárkóztatása kiemelt európai és országoskérdéskör.

 

VESZÉLYEK

 

v    A fejlesztési források nem lesznek elegendőek a felzárkózási folyamat elindítására.

v    A további közlekedési fejlesztések elhúzódása miatt a térség külső elérési mutatói nem javulnak.

v    Tovább növekszik a verseny a mezőgazdasági termékek piacán, a jellemző agrárágazatok hagyománya csökken.

v    A kistérség gazdasági teljesítőképessége nem alkalmazkodik az adottságokhoz, a piaci kívánalmakhoz.

v    Alacsony tőkebeáramlás, marad a tőkehiány.

v    A helyi termelők kiszorulnak a piacokról.

v    A hasonló turisztikai adottságokkal rendelkező hazai és külföldi térségek fejlődése miatt a kistérség idegenforgalmi versenyképessége csökken.

v    Az infrastrukturális elmaradottság, a szolgáltató szféra rendkívül alacsony aránya, a szállásférőhelyek, vendéglátóhelyek hiánya gátként jelentkezhet a turizmus beindítása előtt.

v    Csökken a befektetői és a turisztikai érdeklődés Kelet-Közép-Európa és Magyarország iránt.

v    A képzett munkaerő elvándorlása fokozódik a megfelelő minőségű munkahelyek hiánya és az alacsonyabb kereseti lehetőségek miatt.

v    A foglalkoztatási problémák kezelésének elmulasztásával szociális válság alakulhat ki.

v    A halmozottan hátrányos helyzetű lakosság újratermelődik.

v    Tovább növekednek a térségben a társadalmi és a területi különbségek.

 

 

A térség belső és külső tényezőinek elemzése lehetőséget ad arra, hogy megfogalmazzuk a stratégiai irányvonalakat. „Ha el tudod képzelni, meg tudod valósítani” (Walt Disney) Stratégiánk elkészítéséhez az erősségeink, lehetőségeink, gyengeségeink és a térségre leselkedő veszélyek összevetésével kiemeltük azokat az elemeket, melyek kulcsfontosságúak az általunk megfogalmazott jövőkép megvalósítása szempontjából.

Erősségeink egyrészt a térség agrárjellegéből adódik. A mezőgazdasági alapanyag-termelés, a jelentős állattenyésztés, termékfeldolgozás akkor válhat stratégiai fontosságúvá, ha fejlesztjük a vállalkozói infrastruktúrát, javítjuk a piacra jutás lehetőségét, a biztonságos értékesítés érdekében. Ha emellé sorakoztatjuk a gyengeségeinket – tőkeszegény vállalkozások, vonalas infrastruktúra hiánya, a termelői kapacitások elaprózottak, stb. és a veszélyeket – (Tovább növekszik a verseny a mezőgazdasági termékek piacán, a jellemző agrárágazatok hagyománya csökken. A kistérség gazdasági teljesítőképessége nem alkalmazkodik az adottságokhoz, a piaci kívánalmakhoz. A helyi termelők kiszorulnak a piacokról, stb.) - rögtön megfogalmazódik az egyik legfontosabb fejlesztési terület: a vállalkozások infrastrukturális feltételeinek, a piacbarát termékek előállításának támogatása, a szakképzés rugalmasabbá tétele, ezek által a piacképességének növelése. Egyre erősebb igényként jelentkezik a hagyományos tevékenységekre épülő kereskedelem és a szolgáltatások fejlesztése. A turisztika, idegenforgalom, kulturális örökség, hagyományőrzés területét elemezve láthatjuk, hogy egy önmagát kínáló stratégiai elemről van szó. A tájegységek gazdag flórája és faunája, az építészeti műtárgyak magas művészeti, identitást erősítő és közösségformáló értéke, az itt élő emberek civil szerveződése már eddig is kiaknázott és kiaknázatlan forrásokat jelentenek. Térségünk jövője szempontjából kiemelt figyelmet kell fordítanunk e területre.

Ki kell emelni, hogy az itt élő, saját magáért és közösségéért tenni akaró emberek motiváltak abban, hogy növeljék képességeiket, fejlesszék kompetenciáikat annak érdekében, hogy esélyeiket növeljék. Ezt erősíthetjük a rugalmas, pici viszonyokhoz alkalmazkodó képzéssel és szakképzéssel.

Az elemzés során egyértelművé vált, hogy a szektorok között szoros kapcsolat van. Ha fejlesztjük az egyiket, pl. idegenforgalom, turizmus, az hatással lesz a kereskedelemre, szolgáltató iparra. Ez igaz a humán tényezőkre is. A civil szféra támogatásában rejlő lehetőségek kedvezően hatnak a helyi identitás erősödésére, amely egyik sarokpontja a térség fejlődésének. Meghatározó tényező továbbá a társadalmi kohézió, a térségi együttműködés, és a célok eléréshez adekvát eszközök rendelése.

A térség belső és külső tényezőinek meghatározása és folyamatos nyomon követése rendkívül fontos, hiszen a kitűzött célok csak reális alapokon nyugvó, sikeresen végrehajtott, valóban működő stratégiák mentén érhetők el.


2. Célok és jövőkép logikai tábla

 

Jövőkép: A fejlesztések eredményeképp a térségben élők életminősége javul, a helyi adottságokra épülő fejlesztésekkel a térségbe látogatók száma növekszik, a helyi termékekre vonatkozó fejlesztések a térség gazdasági fejlődését irányozzák elő, hosszú távon nő a térség népességmegtartó ereje.

Tématerületek

Általános vállalkozásösztönzés, helyi vállalkozások hálózatosodásának támogatása, Helyi termékek előállítása és promóciója, fenntartható agrárgazdaság, Hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása

Helyi identitás- és kapacitásfejlesztés, képzés, Hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása

Szabadidős szolgáltatások fejlesztése, Turizmus, Természet- és tájmegőrzés, Épített örökség megőrzése, falufejlesztés, Hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása

Szabadidős szolgáltatások fejlesztése, Helyi identitás- és kapacitásfejlesztés, képzés, Határon átnyúló és közösségek közötti gazdasági, társadalmi és kulturális kapcsolatok fejlesztése. Hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása

Épített örökség megőrzése, falufejlesztés, Természet- és tájmegőrzés, Hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása, Szabadidős szolgáltatások fejlesztése

Szabadidős szolgáltatások fejlesztése, Helyi termékek előállítása és promóciója, Turizmus, Épített örökség megőrzése, falufejlesztés, Természet- és tájmegőrzés

Célok, térségi prioritások

1.

2.

3.

4.

5.

6.

Térségi gazdaságfejlesztés, helyi termékek magas minőségű előállítása

Piacképes tudás fejlesztése

A térség természeti, kulturális és épített örökségeinek megőrzése, bemutatása

A helyi identitás erősítése

Az életminőség javítása

Bihar-Sárrét ismertségének és elismertségének növelése

Megvalósítás feltételei

pénzügyi forrás, jól kidolgozott, megalapozott projektek, megfelelő humánerőforrás-háttér

együttműködés

pénzügyi forrás, jól kidolgozott, megalapozott projektek, megfelelő humánerőforrás-háttér, együttműködés

pénzügyi forrás, jól kidolgozott, megalapozott projektek, megfelelő humánerőforrás-háttér, együttműködés

pénzügyi forrás, jól kidolgozott, megalapozott projektek, megfelelő humánerőforrás-háttér, együttműködés

pénzügyi forrás, jól kidolgozott, megalapozott projektek, megfelelő humánerőforrás-háttér, együttműködés

pénzügyi forrás, jól kidolgozott, megalapozott projektek, megfelelő humánerőforrás-háttér, együttműködés


A főbb célkitűzések a jövőképben már utalás szintjén megjelennek és a térségben lévő főbb kihívásokra adott válaszokat általánosan fogalmazzák meg. Ahhoz, hogy a kistérség jövőképében megfogalmazott állapot elérhető legyen, új vidékfejlesztési hangsúlyok megadása szükséges. A társadalmi és gazdasági diverzifikáció során folyamatosan szem előtt kell tartani a térség belső adottságait és a külső körülmények támasztotta követelményrendszert, mert ezek nélkül nem biztosítható a térség jövőképének teljesülése.

 

Célunk a programok megvalósítására rendelkezésre álló fejlesztési források ésszerű, a közösség számára minél eredményesebb felhasználásának biztosítása.

 

A gazdaságfejlesztési elképzelések, célok nagyban elősegíthetik a térség versenyképességének növekedését, felzárkózását. A gazdaságra irányuló céltudatos fejlesztések megoldást jelenthetnek a térség egyik legsúlyosabb problémájára, az elvándorlásra. Mindezek mellett a térség rendelkezik mindazon szükséges természeti javakkal, gazdálkodási tudással, melyeknek koncentrálásával és fejlesztésével számos versenyképes termék állítható elő helyi fogyasztásra és térségen kívülire is. Természeti, szellemi, tárgyi, kulturális örökségeinkhez kapcsolódó szolgáltatásfejlesztésekkel tovább növelhető a térségbe látogatók száma. Ehhez szorosan kapcsolódnak a térségben már eddig is hagyományosan megrendezésre kerülő rendezvényeknek a népszerűsítése, kiterjesztése, bővítése, valamint újak meghonosítása. A bihar-sárréti közösségek erősítése és fejlesztése kiemelten fontos elem a stratégiában, mivel az általuk végzett feldatok, elért eredmények kétségtelenül hozzájárulnak a térség sikeréhez, ismertségéhez. Az életminőség javításához kapcsolódó fejlesztések biztosítják azt, hogy a térség vonzó élettérré váljon. Összességében elmondható, hogy valamennyi elképzelés kapcsolódik a korábban vázolt térségi problémák orvoslásához, megoldásához, a leader elvek érvényesüléséhez, különösen az alulról jövő kezdeményezések felkarolásához, innováció növeléséhez és a helyi partnerség és az integrált megközelítések erősítéséhez.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

V. Fejlesztések körének meghatározása

 

 

 

Helyi Vidékfejlesztési Terv

 

 

 

Intézkedés

Falumegújítás és fejlesztés

Fejlesztési elképzelés, célterület

Közösségi terek kialakítása, meglévők fejlesztése

Fejlesztési forrásból bevont összeg

186.647 euro /51.878.534 Ft/

Fejlesztésbe bevont település(ek)

A Bihar-Sárrét 41 települése

Fejlesztés célja

A vidéki lakókörnyezet és a közösségi terek állapotának javítása.

A leromlott települési infrastruktúra nem alkalmas megfelelő szolgáltatások nyújtására a lakosság és turisták számára. Számos esetben ez is akadályozza a közösségi élet intenzívebb kibontakozását, nincs megfelelő hely, ahol a mai kor elvárásainak megfelelő módon tudnak a települések lakói helyben pihenni, közösen kikapcsolódni, a gyermekek mozgáskultúráját fejleszteni.

 

 

 

Intézkedés

A vidéki örökség megőrzése és fenntartható fejlesztése

Fejlesztési elképzelés, célterület

Műemlékek, műemlék-jellegű és helyi védelem alatt álló természeti és épített örökség megőrzése, fejlesztése

Fejlesztési forrásból bevont összeg

200.923 euro /55.846.548 Ft/

Fejlesztésbe bevont település(ek)

A Bihar-Sárrét 41 települése

Fejlesztés célja

A védettség alatt álló épületek, az egyéb épített és természeti örökség elemei  leromlott állapotúak, funkció nélküliek. Helyreállítással és korszerűsítéssel állapot megőrzés által a település turisztikai értékét is növelik. Az értékek megőrzésének célja a helyi lakosság identitásának megerősítése, mindemellett turisták számára látnivalót, programot jelent a megújult örökség megtekintése.

 

 

 

Intézkedés

Mikro-vállalkozások létrehozása és fejlesztése

Fejlesztési elképzelés, célterület

Termék és szolgáltatásfejlesztés, eszközbeszerzés a Bihar-Sárréti vállalkozások részére

Fejlesztési forrásból bevont összeg

443.728 euro /123.334.198 Ft/

Fejlesztésbe bevont település(ek)

A Bihar-Sárrét 41 települése

Fejlesztés célja

A fejlesztések elmaradása a termékek, szolgáltatások minőségének növelését nem teszik lehetővé, a piaci igények kielégítetlenek maradnak, illetve a szükséges szolgáltatásokat a vásárlók térségen kívülről veszik igénybe. Ez befolyásolja a térség népességmegtartó képességét, a vállalkozások versenyképességét csökkenti, a tőke a térségen kívüli mikro-, kis-, és nagyvállalkozásokhoz kerül. A hátrányos helyzetű településen a helyi mikrovállalkozások nem rendelkeznek elég tőkével a korszerűsítéshez, bővítéshez, a fejleszteni kívánók vagy új vállalkozók nem rendelkeznek elegendő kezdő tőkével. Mindezek indokolják a hátrányos helyzetű települések vállalkozóinak támogatását, a települések ellátását és foglalkoztatását biztosító meglévő vállalkozások technológiai és infrastrukturális fejlesztéseinek támogatását, illetve új vállalkozások létrehozásának ösztönzését

 

 

 

Intézkedés

Turisztikai tevékenységek ösztönzése

Fejlesztési elképzelés, célterület

Turisztikai tevékenységek ösztönzése

Fejlesztési forrásból bevont összeg

359.777 euro /100.000.017 Ft/

Fejlesztésbe bevont település(ek)

A Bihar-Sárrét 41 települése

Fejlesztés célja

Helyi szállásadók és térségi turisztikai szereplők támogatása, új, minőségi, megfizethető szálláshelyek létrehozása, már működő szálláshelyek korszerűsítése, fejlesztése és az ehhez kapcsolódó turisztikai szolgáltatásfejlesztés az adottságok és különböző célcsoportok igényeinek megfelelően. A horgász, vadász, lovas,  kerékpáros, vízi, öko, gasztronómiai, agro és természeti turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások létrehozása, már meglévő szolgáltatások fejlesztése, korszerűsítése, bővítése.

 

 

 

LEADER-terv

 

 

 

Intézkedés

LEADER-Közösségi célú fejlesztés

Fejlesztési elképzelés, célterület

Helyi identitást erősítő táborok szervezése

Fejlesztési forrásból bevont összeg

279.258 euro /77.619.760 Ft/

Fejlesztésbe bevont település(ek)

A Bihar-Sárrét 41 települése

Fejlesztés célja

A fejlesztések célja a helyi kultúra, történelem értékeinek feltárása, megismertetése, a kézműves és más kreatív tevékenységeinek megőrzése és ápolása, hagyományos foglalkozások felelevenítése  és továbbélésének támogatása, az egészséges életmódra nevelés.

 

 

 

Intézkedés

LEADER-Közösségi célú fejlesztés

Fejlesztési elképzelés, célterület

Civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása

Fejlesztési forrásból bevont összeg

558.515 euro /155.239.244 Ft/

Fejlesztésbe bevont település(ek)

A Bihar-Sárrét 41 települése

Fejlesztés célja

A civil szervezeteknek és a hagyományokat magas szinten ápoló közösségeknek nincs megfelelő eszköz ellátottságuk, programjaik hirdetése, tevékenységük tökéletesítése esetleges. Tevékenységük végzésének optimális körülményeit biztosítva összetartó, jól működő közösségek alakulnak ki, a tagok identitástudata erősödik.

 

 

 

Intézkedés

LEADER-Vállalkozási alapú fejlesztés

Fejlesztési elképzelés, célterület

Helyi termékekkel foglalkozó mikro-vállalkozások támogatása

Fejlesztési forrásból bevont összeg

698.144 euro /194.049.125 Ft/

Fejlesztésbe bevont település(ek)

A Bihar-Sárrét 41 települése

Fejlesztés célja

Jelenleg a megtermelt termékek jó része feldolgozatlanul, vagy alacsony feldolgozottsági fokon hagyja el a térséget. A terület gazdasági potenciáljának növelése érdekében támogatni szükséges a helyi termékek hozzáadott értékének növelését és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások fejlesztését.

 

 

 

Intézkedés

LEADER-Vállalkozási alapú fejlesztés

Fejlesztési elképzelés, célterület

Vidéki turizmus támogatása

Fejlesztési forrásból bevont összeg

418.887 euro /116.429.642 Ft/

Fejlesztésbe bevont település(ek)

A Bihar-Sárrét 41 települése

Fejlesztés célja

A térségben kevés szálláslehetőség van, ezért a turisták tartózkodási ideje rövid. Többségükre a viszonylag alacsony szolgáltatási színvonal, illetve szerény kapacitáskihasználtság jellemző, ugyanakkor a vidéki turizmus népszerűsége folyamatosan növekszik. A szolgáltatások színvonala a célcsoportok igényeihez nem minden esetben igazodik. A szálláshely szolgáltatás jó lehetőséget biztosít kiegészítő jövedelemszerzésre a helyi lakosságnak és a turizmus ágazat térségi fejlesztését is jelentősen segítheti, ezért célként fogalmazódik meg a szálláshely-kapacitás növelése és a meglévő szálláshelyek, szolgáltatások bővítése, illetve minőségük javítása.

 

 

 

Intézkedés

LEADER-Rendezvény

Fejlesztési elképzelés, célterület

Rendezvények támogatása

Fejlesztési forrásból bevont összeg

558.515 euro /155.239.244 Ft/

Fejlesztésbe bevont település(ek)

A Bihar-Sárrét 41 települése

Fejlesztés célja

A térségben zajló rendezvényeken nem elég szervezett, és jól kommunikált a népi, kulturális, ifjúsági és gasztronómiai, szakmai tartalom, nincs kellő előkészület és marketing az eredeti attrakció bemutatására. A jó szervezettség, komplex tartalom és a magas színvonal miatt a rendezvények látogatottsága, és ezen keresztül a bevétel növekedése valószínűsíthető. A sikeres turisztikai attrakciók eredményeként erősödik a térség ismertsége és elismertsége. A több települést érintő, közösen megtartott rendezvények erősítik az egyes kistérségek közötti kohéziót, innovatív fejlesztési potenciált hordoznak magukban.

 

 

 

Intézkedés

LEADER-Képzés

Fejlesztési elképzelés, célterület

Helyi igényekhez illeszkedő képzések támogatása

Fejlesztési forrásból bevont összeg

79.258 euro /22.029.761 Ft/

Fejlesztésbe bevont település(ek)

A Bihar-Sárrét 41 települése

Fejlesztés célja

A térségben az iskolarendszerű szakképzés nem mindig reagál megfelelően a valós társadalmi-gazdasági igényekre. A valós igényekre és a kellően motivált egyénekre alapozott oktatási és képzési rendszer elengedhetetlen a térség munkavállalóinak versenyképessége szempontjából. A tanulásba fektetett energia megújuló erőforrásként fog működni a térség javára. Növekszik az újonnan szerzett ismeretek, tudásanyagok birtokosainak a száma, akik ezeket felhasználva saját boldogulásukat is megalapozzák a térségben.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

VI. Összegzés

 

 

 

Gazdaságfejlesztés, szolgáltatásfejlesztés, életminőség javítás

 

 

 

A stratégiában tervezett gazdasági, társadalmi felzárkóztatás, a népesség helyben tartása, az életminőség javítása a Bihar-Sárrét térség erőforrásainak és szellemi potenciáljának kihasználásával együtt valósulhat meg. A megfelelő szervezeti háttér alapfeltétele a fejlesztések koordinálásának és a térség céljai megvalósításának. A fejlesztések koordinálása, a stratégia megvalósítása csakis a térségi szereplők partnerségére alapozva lehetséges. Mindezek együttállása teheti lehetővé a megfogalmazott célok megvalósulását.

 

A terület erőforrásaihoz illeszkedő gazdasági tevékenységek élénkítésével lehetőséget teremt a program az itt élőknek a megélhetésük javítására. A megvalósuló projektek multiplikátor hatást fejhetnek ki valamennyi szektorra további fejlesztéseket indukálva, azoknak megfelelő alapot adva.

 

 

 

Fenntarthatóság és esélyegyenlőség

 

 

 

A stratégia célja, hogy minden fejlesztési elem teljeskörű akadálymentes megvalósítása történjen meg, ezzel a hátrányos helyzetűek számára is megismerhetővé tegye a tradicionális életforma, természeti, kézműves, kulturális és gazdasági értékeinek megismerését, megtanulását. Az egyes fejlesztési döntésekben a civil, üzleti és közszféra szervezetek részvétele egyaránt biztosított.

 

A fenntarthatóság a másik kulcsszó a stratégiában. A környezeti fenntarthatóság olyan alapkövetelmény, amely biztosítja a kivételes természeti erőforrások fennmaradását és fejlesztését. A stratégia és az abban foglalt fejlesztések törekszenek arra, hogy mérsékeljék a mezőgazdaság okozta kedvezőtlen környezeti károkat, a szennyeződések, hulladékok kibocsátását más szektorokban is. Fontos az újrahasznosítás, megújuló energiák használatának elterjesztése és az innováció. Kiemelt cél a helyi, egyedi termékek létrehozásának elősegítése, piacra jutásuk támogatása. Ez a térség fejlesztésének hosszútávú alapja. A társadalmi fenntarthatóságot a térségi szereplők közszféra, vállalkozói szféra és a civil szféra közötti kommunikáció, együttműködés, a kölcsönös előnyökön alapuló közös intézkedések és projektek megvalósítása biztosítja. A gazdasági fenntarthatóság alapja a térség sajátosságaihoz, hagyományaihoz, évszázados munkakultúrájához igazodó intézkedések és megoldási javaslatok megfogalmazása, amelyek a térség szereplőinek igényei, tervei alapján kerültek összeállításra.

 

Összefoglalás

 

 

 

A Bihar-Sárrét Vidékfejlesztési Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának vezérgondolata, hogy hozzájáruljon a térség fenntartható fejlődéséhez. Ezt olyan módon kívánja megtenni, hogy feltérképezi adottságait, feltárja lehetőségeit, felméri igényeit, erre alapozva kitűzi a célokat, megfogalmazza a térségi prioritásokat. A Stratégiában tervezett intézkedések kitörési pontot jelenthetnek a helyi közösség számára. Minden tervezett terület középpontjába az értékteremtő munkavégzés állítását, a közösségi együttműködés fontosságát, a versenyképesség növelését helyezi.

 

A regisztráció során létrejött közösséget sikerült úgy kialakítani, hogy az biztosítja a teljes térségi lefedettséget, az önkormányzati, civil, verseny és magánszféra egyaránt képviselteti magát. A szűkebb-tágabb közösségért, saját magukért érzett felelősség, a jelenlegi helyzet jobbítását célzó tenniakarás, a stratégia kialakításában megmutatkozó aktivitás a biztosítéka annak, hogy ez a közösség, így együtt maradva, egyesületként tovább működve tudja a leghatékonyabban felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat.